1. Bevezetés

„A kutya se érti…”

Ezeregyszáz évvel ezelőtt a Kárpát-medencébe települő, majd államot alapító magyarság elsősorban az állattenyésztésből, majd a földművelésből származó produktumokkal élt és látta el Európa élelmiszer-piacait.

A középkori állatkereskedelem évszázadaiban a lábon hajtott állatokkal együtt magyarfajta kutyák is kerültek Európa különböző országaiba.

A XIX. század elejének reform-nemzedéke – élén Széchenyi Istvánnal - fogalmazta meg a fajtatenyésztés szükségességét az állattenyésztés területének minden ágában. Ettől kezdve hat évtizednek kellett eltelnie, hogy az ebtenyésztés nemes ügye társadalmilag is kiforrja magát, és 1899-ben megalakuljon a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete.

                                         2. A MEOE története

„…nem lesz neved már sokáig vadkutya, hanem Első Barát leszel mindig, mindig és mindig…”

A magyarság és a kutya kapcsolata több ezer éves. A természet földünk földrajzi, éghajlati és geológiai viszonyainak megfelelően az életben maradás és fejlődés igénye szerint a kutyák nagyon sok, tudományos nyilvántartás szerint közel 400 fajtaváltozatát alakította ki. Hogy a kutya fajtánként elkülöníthető egyedi tulajdonsága ne vesszen el, felmerült a fajtatenyésztés szükségessége. Magyarországon elsőként ennek igényét gróf Széchenyi István fogalmazta meg. Nyomatékul 1839-ben létrehozta a Pest Megyei Agarász Társaságot. Pontosan 60 évnek kellett eltelnie az első, mai viszonylatban is korszerűnek tekintett magyar kynológiai egyesülésnek a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének 1899-ben történt létrejöttéhez.

Mint minden jó ügy megvalósításához és céltudatos keresztülviteléhez széles látókörű, saját magukban és másokban erősen bízó, lelkes emberek kellenek. Ilyen tulajdonsággal bíró emberek jöttek össze Budapesten 1899. október 29-én, hogy megalakítsák azt az egyesületet, amely országosan összefogja a kutyakedvelőket, kutyatartókat és tenyésztőket egyaránt.

2.1.Megalakult az OMEE. Az egybegyűltek száma meghaladta a félszázat. Az alapító ívet 62 személy írta alá. Egyesületük nevét így határozták meg ott helyben: Országos Magyar Ebtenyésztők Egyesülete.

2.2.Kevéssel később: MEOE. Kevéssel utána, a következő közgyűlésen az OMEE a könnyebben kimondható és jobb hangzású Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) címszót választották. Az egyesület első vezetőjévé az akkor már országosan ismert és nagy népszerűségnek örvendő Buzzi Géza Félix gazdasági szakembert és lapszerkesztőt választották.

2.3.Nyitás külföld felé. A 62 lelkes kutyás összefogásával megalakult hazai egyesület vezérkara helyesen gondolkodott és cselekedett akkor, amikor merész elhatározással még 1899 decemberében meghirdette: 1900-ban nemzetközi ebkiállítást rendez az egyesület Budapesten. Ennek az első hazai nemzetközi kiállításnak „szenzációja” volt a külföldi – osztrák, német, angol – bírák meghívása – és persze bírálata. E témával már a napilapoknak is foglalkozniuk kellett, ha nem akartak lemaradni a kutyás eseményekről, amely téma akkoriban melegen foglalkoztatta az újságolvasó közönséget, a feltörekvő polgárságot éppúgy, mint a földbirtokosi, a dzsentri vagy a nagypolgári rétegeket.

2.4.Megalakul az FCI; 1911. V. 22. A XX. század első évtizede érlelte meg a kynológiában az európai összefogás igényét. Egyenlőre. Az öt világrészben elterjedni, azt összefogni, már későbbi gondolat. Európában Belgiumban, Brüsszel székhellyel 1911-ben alakult meg a nemzetközi kynológiai szervezet az FCI – Federation Cynologique Internationale – amely szervezetet a következő államok alapították: Ausztria-Magyarország, Belgium, Hollandia, Franciaország, Németország. Első alapszabályát 1911. május 22-én fogadta el az alapító országok tagszervezete. Közöttük Magyarországot a MEOE képviselte és – kis megszakításokkal, az európai háborúk miatt – ma is a MEOE képviseli.

2.5.Megmozdul a vidék, szerveződnek a MEOE helyi csoportjai. A Budapesten az Állatkertben rendezett kiállítással egyidőben megmozdult vidéken is a szervezett kutyás életre utaló szándék. Több levél érkezett az Egyesület központi irodájába azzal a kéréssel, hogy küldjön a Központi Iroda a vezetőség által felhatalmazott szervezőt, aki segít megalakítani az Egyesület helyi csoportját. Abban az időben a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének négy helyi csoportja működött és versenyeket, tenyészszemléket, kiállításokat is rendezett. Még ebben az 1968-as esztendőben a négy mellett, újabb csoportok jöttek létre vidéken. A vidéki csoportok alakulásával az Egyesület vidéki tagjainak létszáma eléri az 1.000 főt. Tovább böngészve az Egyesületi Élet híreit, megtudjuk, hogy a vadászkutyák kiképzése megindult Bp-en a pestlőrinci kiképző-területen.

2.6.A lendület évtizede. Az 1961-es esztendővel lendületesen megindul az egyesületi szervezés, majd hosszú évek előkészítő munkája után ismét megjelenik az 1944-ben megszűnt A KUTYA folyóirat; 1966 szeptemberében Budapesten megrendezi a MEOE a HUNGARIA KYNOLÓGIAI KONGRESSZUST, az egész időszak betetőzéseként, pedig 1971-ben a Vadászati Világkiállítás keretében megrendezi a négy napos CACIB Kutya-világkiállítást. Ez utóbbi feladat zökkenőmentes lebonyolítása bebizonyította: a MEOE nemzetközi partnerként is jól megállja a helyét.

2.7.1.CAC: Challange Certificate for the Champion title

Kutyakiállításokon növendék (15-24 hónapos korig), nyílt (15 hónapos kortól) és Champion (győztes) osztályban indult kitűnő 1. minősítést elért kutyák kaphatják meg. Nemenként és színenként adják ki.

2.7.2.CACIB: Challange Certificate for the Internationale Champion title

15 hónapos kort betöltött CAC címet nyert kutyák összevetése után nemzetközi kiállításon adható cím, melyet nemenként adnak ki.

3. Ebtörzskönyvezés

„Egyik kutya, másik eb…”

Hatvan városában, 1880-ban, az eredetileg agarászatra létesült társaság más vadászati ágakkal is foglalkozó Sport Egyesületté alakult át. Ennek a Sport Egyesületnek Hanvay Zoltán és Bérczy Károly volt a lelke. A korabeli újságokban következetesen hirdették mindketten a kutyanemesítés szükségességét, ezzel párhuzamosan sürgették az ebtörzskönyvezés fölfektetését és beindítását. Végül a Galgavidéki Agarász Egyesület keretén belül hozta létre Hanvay Zoltán az ebtörzskönyvezést, ami korszakos dolognak számított.

                             4. A MEOE hivatalos lapja: A KUTYA

„Köti az ebet a karóhoz”

                A KUTYA újság újbóli megjelenése: 1966. július 1.

 A MEOE hivatalos lapja, mint az FCI tagjának folyóirata 1916-ban jelent meg első ízben. Megszűnt a náci csapatok 1944-es megszállásával, majd az első megjelenés után fél évszázaddal 1966. július elsejével jelent meg ismét és azóta kihagyás nélkül, minden hónapban ott van az újságos-standokon és az előfizetők kezében.

A KUTYA 1916-1944 között nem került utcai terjesztésbe. A lapot a MEOE tagjai a tagdíjuk fejében, ingyenesen kapták. Példányszáma a tagság számbeli alakulásának megfelelően változott. Az 1966-os újbóli megjelenéssel első ízben 15.000 példányban nyomták az újságot és az el is kelt. Az újság 1975. januárjában elérte a 70.000-es példányszámot. Azóta alakja, nyomásának papírminősége és a nyomtatási technikája is sokszor változott, az árával együtt. Változott a kiadója is. Kezdetben egyik állami kiadótól a másikhoz került, majd a MEOE saját kiadásában jelentette meg. A jelenlegi helyzet: a MEOE az egyik lapelőállító nyomdai céggel (ANTEUS) kötött szerződés alapján jelenteti meg az újságot, amely mélynyomásos offset eljárással, 72 színes oldalon jelenik meg minden hónap elsején. A példányszáma jelenleg 42-44 ezer példány körül mozog. A folyóirat szakirányú közlései mellett tág teret nyújt az Egyesület szakosztály- és klubéletének bemutatására, külön gyermekrovata is van és a kutyával foglalkozó klasszikus szépirodalmi alkotásokat is közöl. A KUTYA folyóirat 1989-ig egyedüli kutyalap volt. Azóta három népszerű kutya-újság jelenik meg, ugyancsak jelentős példányszámban. Legnépszerűbb, legnagyobb példányszámú újság mégis a MEOE lapja, A KUTYA.

5. A MEOE Mosonmagyaróvári szervezetének bemutatása

„Kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes”

A Szervezet a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének egyik tagszervezete, mely céltevékenységében a fajtatiszta kutyák szakszerű tenyésztését, az állomány felmérését szolgáló kiállítások, tenyészszemlék rendezését és kutyás sporttevékenység végzését jelöli meg. Kiemelt célja a nemzeti kincsnek számító 9 magyar kutyafajta tenyésztése, minőségének megőrzése, javítása, népszerűsítése.

Tevékenységük központjában a kutya áll, melynek kapcsolata az emberrel évezredekkel ezelőtt alakult ki, a környezet és életmód gyökeres megváltozásával azóta sem szűnt meg. Míg régebben a kutya az embert a vadászatban, a kézművesek, állattartók értékének védelmében segítette, modern korunkban hasznos tevékenysége a katasztrófa védelemben, lavinaomlásban, elveszett ember keresésében, hátrányos testi adottságú embertársaink segítésében, bűnüldözés különböző fajtájában a kutyás sport számtalan területére is kiterjedt.

A MEOE-ben megalakulása óta kiemelkedő nemzetközileg elismert munka folyik. A MEOE fővároson kívül történő terjeszkedésére a II. világháború befejezése után került sor. Ekkor sorra alakultak a vidéki szervezetek.

A Mosonmagyaróvári Szervezet 12 lelkes alapítóval 1968. december 18-án a volt állatkórház területén alakult meg. A Szervezet vezetői és tagsága nagy lendülettel láttak munkához. 1970-ben már CAC kiállítást rendeztek első ízben Mosonmagyaróváron. Azokban az években, amikor kiállítás nem volt, állomány felmérés és a tenyésztési színvonal emelése céljából a Szervezet mintegy tíz esetben tenyészszemléknek adott otthont. A Mosonmagyaróvári Szervezetben folyó magas szintű munka, a tenyésztői és kiképzési eredmények és természetesen személyes adottságok is hozzájárultak ahhoz, hogy a munkában időközben bekapcsolódó Dr. Szajkó László professzor Úr egy ideig a MEOE alelnökeként, Dr. Borbély Lajos Úr pedig az országos elnökség tagjaként tevékenykedjen. A kiállításokra minden esetben a Lajta Hansági Állami gazdaság szépen gondozott parkjában került sor, a képzés és kotorékmunka a Lajta Hanság lovarda területén zajlott, míg a konferenciák, közgyűlések helyszíne az egyetem volt. A kisebb létszámú szakmai értekezletek, szakosztály ülések és adminisztrációs munka végzéséhez a szervezet tagjai 1970-ben egy szép, otthonos faházat létesítettek. Ez több helyszínt megjárva szintén a Lajta Hanság lovarda területén kötött ki és felújítva a mai napig ellátja feladatát. A tevékenységeket, rendezvényeket a Lajta Hansági részvénytársaság és a Város vezetése és magánszemélyek is komoly mértékben támogatják. A közel harminc éves nagyon gazdag múlt példát, mércét és lehetőséget adott a mai tevékenységekhez.

A közelmúlt tizenegy év krónikájához tartozik, hogy a Szervezet vezetősége elhatározta, hogy rendezvények sorozatának szervezésével népszerűsíti a kultúrált kutyatartást és képzést, bevételeivel biztosítja a stabil pénzügyi önállóságát. Országos rendezvények keretein belül 1999-ben tájjellegű kiállítást rendeztek, melynek a szakmai célokon túl a fiatalok beépítése, a város lakói számára érdekes szabadidő eltöltés lehetősége szerepelt az elképzelések között. A 2000. évben tenyészszemle rendezésére került sor. A 2001. évi elképzeléseket az Európában jelentkező száj és körömfájás hiusította meg, de 2002-ben 820 nevezéssel, 137 különböző fajtával sikeres CAC kiállítást bonyolítottak le. A 2003-as jubileumi évben Mosonmagyaróváron első ízben az Őrző- Védő Magyar bajnokság került megrendezésre. Házi rendezvényeik közül a tíz éve folyamatosan lebonyolításra kerülő kutyás futást, a keverék kutyák szépségversenyét, a szintén tíz éves múltra tekintő nyári kutyás tábort, és a kutyás bemutatókat említem. A rendezvények szakmai tapasztalatait elraktározzák, a bevételek részben eszközeik pótlására, bővítésére fordítják, részben tartalékaikat növelik.