Mi az a retriever?

A retrieverek a vad�szkuty�k csoportj�ba tartoznak. Mint nev�kb�l is kider�l ( "to retrieve" magyarul: visszahozni, apport�rozni ), a k�l�nb�z� vad�szkutyafajt�k k�z�tt az apportkuty�k csoportj�t k�pezik. Ide a k�vetkez� fajt�k tartoznak: a golden retriever, a labrador retriever, a flat coated retriever,�a curly coated retriever, a Chesapeake Bay retriever, valamint a Nova Scotia duck tolling retriever. Az els� n�gy fajt�t Angli�ban teny�sztett�k ki, a Chesapeake Bay retrievert �szak-Amerik�ban, a Nova Scotia duck tolling retriever pedig Kanad�b�l sz�rmazik.

Minden retrieverfajt�t a l�tt vadak sz�razf�ld�n �s v�zen val� elhozatal�ra teny�sztett�k ki. Ez�rt teny�szt�s�k sor�n mind�g is nagy s�lyt fektettek bizonyos tulajdons�gokra: munk�jukhoz kit�n� orra volt sz�ks�g�k, nagyon j� eml�kezetre, valamint kitart�sra �s robosztus testfel�p�t�sre.

A l�tt vadat nem csak el kellett hozniuk, hanem a vad�szat v�g�n a leter�tett �llatokat �n�ll�an meg is kellett keresni�k. Ek�zben sem a v�zt�l, sem s�r� boz�tt�l nem riadhattak vissza. Mer�szs�g�k ellen�re ugyanakkor nyugodtnak �s k�nnyen ir�ny�that�nak is kellett lenni�k.

Angli�ban a vad�szatra k�l�nb�z� fajt�kat haszn�lnak, amelyek mindegyik�nek megvan a vad�szat sor�n a maga speci�lis feladata, p�ld�ul vizsl�kat �s kajtat� ebeket a vad felhajt�s�ra, retrievereket pedig az apport�roz�shoz. Teh�t a vad�szat eg�sz ideje alatt nyugodtan kell v�rniuk, l�v�s ut�n azonban lelkesen v�gezni�k a dolgukat.

Mindezek a tulajdons�gok, valamint a v�z szeretete minden retrieverfajt�ban k�z�s. Mivel, mint azt m�r mondtuk, a l�v�s ut�ni munk�ra teny�sztett�k �ket, vad�sz�szt�n�k nem t�l fejlett; �ltal�ban k�nnyebben vissza lehet tartani �ket a vad �z�s�t�l, mint m�s vad�szkutyafajt�kat.

A retrieverek viszonylag fiatal fajt�k, amelyek eredet�t r�szben hom�ly fedi, �s val�sz�n�leg m�r soha nem is tudjuk meg az igazs�got. Kellemes, bar�ts�gos jelleme miatt k�l�n�sen a golden �s a labrador retriever, de a flat coated is, n�h�ny �ve egyre nagyobb n�pszer�s�gnek �rvend. Ma m�r sz�mos egy�b feladatra is kik�pzik �ket. Vakvezet� kutyak�nt, ment�kutyak�nt, mozg�ss�r�lt-seg�t� kutyak�nt �rt�kes szolg�latot teljes�tenek. Ezen k�v�l kit�n�en alkalmasak k�b�t�szer-keres� kuty�nak.

A h�rom m�sik retrieverfajta ritka, n�lunk nem is �l bel�l�k egyetlen p�ld�ny sem.

Mindenkinek, akinek retrieverje van, tiszt�ban kell lennie vele, hogy kuty�j�t munkakuty�nak teny�sztett�k. A retrieverek sz�vesen tanulnak, szeretik, ha van feladatuk.

Labrador retriever� -� a kicsi, de csod�latosan k�pzett v�zikutya

A labrador t�rt�nete k�r�lbel�l a XIX. sz�zad elej�n kezd�d�tt. Akkoriban �j-Foundlandon l�tezett a "kis �jfundlandi", egy r�vid sz�r�, v�ztasz�t� aljsz�rzet� kutya. Ezeket a kuty�kat a part menti lakosok k�l�nb�z� feladatokra alkalmazt�k. bevitt�k a h�l�kb�l megsz�k�tt halakat, a partra h�zt�k a cs�nakok k�tel�t, gazd�jukkal egy�tt mentek a vad�szatra, �s kocsih�z� kutyak�nt is haszn�lt�k �ket.

Az angol Peter Hawker �zleti �tjaira mag�val vitt n�h�ny ilyen kuty�t Angli�ba. "St. John's Breed of Newfoundland" -nak nevezte �ket. Ezekb�l a kuty�kb�l, valamint a "wavy coat retrieverb�l" ( egy kor�bbi flat coated retrieverb�l ) �s val�sz�n�leg pointerb�l �s foxterrierb�l keletkezett a labrador.

A labrador els� standardj�t 1887-ben �ll�tott�k fel. A c�l egy kem�ny, stabil �s er�s, de k�nnyen ir�ny�that� munkakutya volt. A k�llem �s a v�zen meg�t�l�se is ehhez alkalmazkodott.

Eredetileg csak a fekete labradort ismert�k el, az esetenk�nt el�fordul� s�rga�k�lyk�ket azonnal meg�lt�k. Csak a XIX. sz�zad v�ge k�r�l fogadt�k el a s�rga labradorokat is, amelyek azt�n hamar kedveltt� v�ltak. k�s�bb a barna ( csokol�d� ) sz�n� v�ltozat is t�rsult hozz�juk.

STANDARD: FCI 122 C/8.1

http://www.labrador.hu/standard.htm

�