Kutyakik�pz�sr�l

�

„…Az ember t�k�letes t�rsa, aki �lland�an kedv�nkben akar j�rni, cser�be csup�n annyit k�r, hogy mellett�nk lehessen…”

�

�

Mag�r�l a k�pz�sr�l:

�

Az� ETOL�GIA �az �llatok viselked�s�vel foglalkoz� tudom�ny. Legf�k�pp az �llatok meg�rt�s�t �s megismer�s�t teszi lehet�v�. Ismern�nk �s �rten�nk kell azokat az �l�l�nyeket, akikkel megosztjuk mindennapjainkat, �gy �lhet�nk egy�tt harm�ni�ban.

�

Bizony�ra sokan ismerik �Ivan Petrovics Pavlov �tan�t a felt�teles reflexr�l. A kutyakik�pz�sben ma is alkalmazott m�dszer a reflex-elm�let.

A „p�r�z-r�ncig�l�s” klasszikus kondicion�l�st (amikor az asszoci�ci� k�t inger k�z�tt j�n l�tre) lassan felv�ltja az instrument�lis kondicion�l�s (amikor az asszoci�ci� egy inger �s egy v�laszreakci� k�z�tt j�n l�tre). A legenyh�bb k�nyszer�t�s n�lk�l a kuty�t motiv�ljuk (motiv�ci� = bels� ind�t�k), �s a helyes mozdulatsort megjutalmazzuk, meger�s�tj�k.

Persze a k�t kondicion�l�si form�t egy�tt kell alkalmazni, de korrig�l�s ut�n ism�t motiv�lnunk kell.

�

A kutya k�pz�se k�zben figyelembe kell venn�nk az egyed

- �szt�n�s cselekv�seit

- kif�rad�s�t

- kritikus pontokat

- intenci�s mozg�st (a mozg�ssor gyenge motiv�ci� miatt megszakad)

- �resj�rati reakci�t (ingerszeg�ny k�rnyezetben az �llat hallucin�lja a viselked�s t�rgy�t)

- ingerek �sszegz�d�s�nek szab�ly�t

- p�tcselekv�st

- konfliktus viselked�st

…stb. hogy csak n�h�nyat eml�tsek.

�

A kutya k�pz�se csak k�vetkezetesen �s hozz� �rt� kik�pz� munk�ja mellett lehets�ges.

A kutya k�pz�se reflex- �s �szt�n-elm�leten alapul. A kutya �szt�n-elm�lete �pp olyan fontos mint a reflex-elm�let.

Azokat a cselekv�seket, amelyeket el�zetes tapasztalatok n�lk�l is tud az �llat, �szt�n�s cselekv�snek h�vjuk. Az �szt�n�s viselked�st z�rt genetikai program szab�lyozza, a zs�km�nyszerz�st viszont nyitott genetikai program. Minden mozg� t�rgyat a kutya zs�km�nynak tekint, a k�ly�k j�t�k k�zben is �gyesedik, tanul.

Fontos hogy tudjunk j�tszani a kuty�val, �gy k�nnyebb a tanul�si folyamat is.

�

�

A kik�pz�sek tematik�ja:

�

- egyes foglalkoz�sok anyagai:

�

�������� - fegyelmez� gyakorlatok

( �ltet�s, fektet�s, �ll�t�s, helyben hagy�s, beh�v�s, l�bn�l k�vet�s szabadon �s p�r�zon, apport�roz�s, k�z�mb�s�t�s, �lelemmegtagad�s, engedelmess�gi - BH -� vizsga. )

�

�������� - �gyess�gi gyakorlatok

( agility -� mely legjobban a lovas d�jugrat� versenyekre eml�keztet,� mem�ria j�t�kok. )

�

�������� - k�zleked�si gyakorlatok

( k�zleked�sbiztons�gi szab�lyok gyakorl�sa� -� p�r�zon k�vet�s szorosan l�b mellett, kifektet�s k�zter�leten a j�r�kel�k zavar�sa n�lk�l, tal�lkoz�s forgalomban biciklissel, fut�val, s�t�l� emberekkel, m�s kuty�kkal. )

�

-������� �rz�-v�d� gyakorlatok

( csib�szel�s, ereszt�s, kit�mad�s, gazdav�delem, IPO. )

�

-������� egy�b gyakorlatok

( ide sorolhat�k a vad�szkuty�k, juh�sz- �s terel�ebek munk�j�t seg�t� �s szolg�l� k�pz�sek. Pl.:� nyomk�vet�s (vonszal�k), l�gszimat, vezet� �ltali ir�nybak�ld�s, terel�s…)

�

-������� k�pess�gvizsga

( a vizsga c�lja meg�llap�tani, hogy a kutya hordozza-e a fajt�ra jellegzetes, alapvet�, �r�kl�d� adotts�gait. )

�

-������� teny�szszemle

( a teny�szszeml�ken igen fel kell emelni a m�rc�t �s kisz�rni a tov�bbteny�szt�sre alkalmatlan egyedeket. )

�

-������� munkavizsga

( a munkavizsga c�lja, egy adott kutyafajta �r�kletes tulajdons�gainak, k�pzetts�g�nek, munk�ban val� haszn�lhat�s�g�nak meg�llap�t�sa. )

�

�

-������� speci�lis k�pz�si ter�letek

( vad�szkuty�k, sz�nh�z� kuty�k, terel�kuty�k, katasztr�fakuty�k, ment�kuty�k, vakvezet� kuty�k, mozg�ss�r�lt-seg�t� kuty�k, szolg�lati kuty�k… )

�

�ltal�nos intelmek:

-������� kutya k�pz�se

-������� jelleme �s term�szete

Fontos hogy figyelembe vegy�k a munka sor�n a kutya jellem�t, nek�nk � hozz� kell alkalmazkodnunk, hisz

„Mi akarunk T�le valamit”.

�

�

�

�������������