Kutyakiképzésről

„…Az ember tökéletes társa, aki állandóan kedvünkben akar járni, cserébe csupán annyit kér, hogy mellettünk lehessen…”

Magáról a képzésről:

Az  ETOLÓGIA  az állatok viselkedésével foglalkozó tudomány. Legfőképp az állatok megértését és megismerését teszi lehetővé. Ismernünk és értenünk kell azokat az élőlényeket, akikkel megosztjuk mindennapjainkat, így élhetünk együtt harmóniában.

Bizonyára sokan ismerik  Ivan Petrovics Pavlov  tanát a feltételes reflexről. A kutyakiképzésben ma is alkalmazott módszer a reflex-elmélet.

A „póráz-ráncigálós” klasszikus kondicionálást (amikor az asszociáció két inger között jön létre) lassan felváltja az instrumentális kondicionálás (amikor az asszociáció egy inger és egy válaszreakció között jön létre). A legenyhébb kényszerítés nélkül a kutyát motiváljuk (motiváció = belső indíték), és a helyes mozdulatsort megjutalmazzuk, megerősítjük.

Persze a két kondicionálási formát együtt kell alkalmazni, de korrigálás után ismét motiválnunk kell.

A kutya képzése közben figyelembe kell vennünk az egyed

- ösztönös cselekvéseit

- kifáradását

- kritikus pontokat

- intenciós mozgást (a mozgássor gyenge motiváció miatt megszakad)

- üresjárati reakciót (ingerszegény környezetben az állat hallucinálja a viselkedés tárgyát)

- ingerek összegződésének szabályát

- pótcselekvést

- konfliktus viselkedést

…stb. hogy csak néhányat említsek.

A kutya képzése csak következetesen és hozzá értő kiképző munkája mellett lehetséges.

A kutya képzése reflex- és ösztön-elméleten alapul. A kutya ösztön-elmélete épp olyan fontos mint a reflex-elmélet.

Azokat a cselekvéseket, amelyeket előzetes tapasztalatok nélkül is tud az állat, ösztönös cselekvésnek hívjuk. Az ösztönös viselkedést zárt genetikai program szabályozza, a zsákmányszerzést viszont nyitott genetikai program. Minden mozgó tárgyat a kutya zsákmánynak tekint, a kölyök játék közben is ügyesedik, tanul.

Fontos hogy tudjunk játszani a kutyával, így könnyebb a tanulási folyamat is.

A kiképzések tematikája:

- egyes foglalkozások anyagai:

         - fegyelmező gyakorlatok

( ültetés, fektetés, állítás, helyben hagyás, behívás, lábnál követés szabadon és pórázon, apportírozás, közömbösítés, élelemmegtagadás, engedelmességi - BH -  vizsga. )

         - ügyességi gyakorlatok

( agility -  mely legjobban a lovas díjugrató versenyekre emlékeztet,  memória játékok. )

         - közlekedési gyakorlatok

( közlekedésbiztonsági szabályok gyakorlása  -  pórázon követés szorosan láb mellett, kifektetés közterületen a járókelők zavarása nélkül, találkozás forgalomban biciklissel, futóval, sétáló emberekkel, más kutyákkal. )

-        örző-védő gyakorlatok

( csibészelés, eresztés, kitámadás, gazdavédelem, IPO. )

-        egyéb gyakorlatok

( ide sorolhatók a vadászkutyák, juhász- és terelőebek munkáját segítő és szolgáló képzések. Pl.:  nyomkövetés (vonszalék), légszimat, vezető általi iránybaküldés, terelés…)

-        képességvizsga

( a vizsga célja megállapítani, hogy a kutya hordozza-e a fajtára jellegzetes, alapvető, öröklődő adottságait. )

-        tenyészszemle

( a tenyészszemléken igen fel kell emelni a mércét és kiszűrni a továbbtenyésztésre alkalmatlan egyedeket. )

-        munkavizsga

( a munkavizsga célja, egy adott kutyafajta örökletes tulajdonságainak, képzettségének, munkában való használhatóságának megállapítása. )

-        speciális képzési területek

( vadászkutyák, szánhúzó kutyák, terelőkutyák, katasztrófakutyák, mentőkutyák, vakvezető kutyák, mozgássérült-segítő kutyák, szolgálati kutyák… )

Általános intelmek:

-        kutya képzése

-        jelleme és természete

Fontos hogy figyelembe vegyük a munka során a kutya jellemét, nekünk ő hozzá kell alkalmazkodnunk, hisz

„Mi akarunk Tőle valamit”.